Konferencia felhívás

Utolsó módosítás: 2018. szeptember 11.

A munkáskultúra és az ipari táj átalakulása - munkások a rendszerváltás utáni Kelet-Közép-Európában és Magyarországon

Az elmúlt évtizedek során a társadalmi struktúra a világ minden részén radikálisan megváltozott, a korábban meghatározó szerepet betöltő ipari munkásság társadalmi pillére eltűnőben, átalakulóban van. A poszt-indusztrializációs és globalizációs folyamatok következtében fejlett országokban mindenütt a szolgáltatás, a kereskedelem és a kommunikáció vált a legnagyobb foglalkoztató szektorrá, ezzel párhuzamosan a termelő kapacitások, a klasszikus a nagyipar jelentős része áttelepült a fejlődő vagy a fejletlen országokba. Mindezek társadalmi következményeként a munkásság kisebb része beleolvadt a középosztályba, másik része a prekariátusnak nevezett új réteg sorait gyarapítja, harmadik része pedig a krónikus munkanélküliséggel küzdő marginális társadalmi csoportok tagjává vált.

Ez a három évtizedes transzformációs folyamat különösen jól megfigyelhető Közép és Kelet-Európában, hiszen a régió 1990-ig az államszocializmus modernizációs útját követte. A bürokratikus koordináción alapuló rendszer a megkésett, nehézipar és alapanyag centrikus iparosítás révén évtizedeken keresztül fenntartotta a hagyományos nagyipari munkásság rétegét s képtelen volt valós válaszokat adni a hetvenes-nyolcvanas évek de- és poszt-indusztriális kihívásaira. Bár a nyolcvanas évek második felében Magyarországon és más régiós országokban is történtek kisebb-nagyobb reorganizációs kísérletek, a radikális átalakulást az 1989/90-es rendszerváltás hozta magával. Hiszen az átmenetben elkerülhetetlenné vált a piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás, a túlméretezett, gazdaságtalanul működtethető ipari kapacitások leépítése. Az egykori államszocialista nagyipar összeomlás új alkalmazkodási és túlélési stratégiák kialakítását követelte meg, differenciált társadalmi és gazdasági hatásokkal járt, átértékelte a korábbi ipari területeket, tartós társadalmi és gazdasági válságot okozott a korábbi kiemelt ipari központokban. Mindez sokakban megkérdőjelezte a rendszerváltás értelmét, a vesztes társadalmi csoportokban széleskörűvé vált a csalódottság, ami a mai napig meghatározza a politikát, illetve e csoportok politikai magatartását a régió egyes országaiban.

Ezzel párhuzamosan lezajlott egy olyan re-indusztrializációs folyamat is, amely relatíve kevesebb figyelmet kapott a szakirodalomban. Ennek során települtek be a nyugat-európai és globális iparvállalatok Kelet-Közép-Európába olcsó munkaerőt és termelőkapacitást, illetve piacot keresve, bővítve. S a modern technológia exportja révén némiképp ellentmondásos módon ugyan, de hozzájárultak a régió poszt-indusztrializációs és globalizációs modernizációjához annak minden társadalmi és gazdasági következményével együtt.

A 2018. szeptember 20-21-én Egerben az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetében megrendezésre kerülő konferenciánkon ezeknek a folyamatoknak a társadalmi, gazdasági és kulturális hatásait vizsgáljuk interdiszciplináris megközelítésben.

A tervezett szekciók:

  • 1./ Az államszocialista nagyipar összeomlásának, privatizálásának története, társadalmi és gazdasági hatásai
  • 2./ Az ipari munka társadalmának átalakulása Kelet-Közép-Európában és Magyarországon 1989/90-től napjainkig – újrastrukturálódás, marginalizálódás, középosztályosodás, társadalmi nemek
  • 3. A munka- a munkáskultúra és a munka világának változásai
  • 4./A munka, a munkásság és a hatalom világa – szakszervezetek, érdekvédelem, politikai részvétel, identitás és attitűdök, a munkásélet emlékezete
  • 5/A mindennapi élet változása az egykori és az új ipari területeken (életkörülmények, lakhatás, fogyasztás, ruházkodás, táplálkozás, társadalmi elkülönülés, elvándorlás, szegregálódás, gettósodás)
  • 6./ Az ipari táj és az iparvidékek átalakulása, az ipari kulturális örökség helyzete, a de- és poszt- indusztrializáció kulturális öröksége.

Kérjük, hogy egy oldal terjedelmű absztraktjukat és rövid életrajzukat 2018. augusztus 15-ig küldjék el a következő címekre: barthaeszter@hotmail.com és/vagy valuch63@gmail.com

A konferencia rendezői: EKE Történelemtudományi Intézet, EFOP, MTA TK PTI, REWORK-OTKA Kutatócsoport, NKFIH-OTKA Ipari Munkásság Kutatócsoport, ELTE BTK Kelet-Európa Történeti Tanszék

A konferencia szervezői: Bartha Eszter, Tóth András és Valuch Tibor


< Vissza