Mária Terézia, Magyarország királynője

Utolsó módosítás: 2017. december 13.

Az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetének és a Magyar Történelmi Társulatnak a közös szervezésében, Egerben is tudományos konferenciával emlékeztek Mária Teréziáról születésének 300. évfordulóján. A helyi előadókon túlmenően Budapestről (MNL, ELTE) és Pécsről (PTE) is érkeztek kora újkoros kutatók.

A tudományos tanácskozást Pintér Márta dékánasszony nyitotta meg, a konferencia szakmai tartalmához is hozzátéve, hiszen a Mária Terézia korabeli irodalmi életről beszélt köszöntőjében. Ezt követően Kalmár János professzor, egyetemünk oktatója, a rendezvény egyik fő szervezője, historiográfiai áttekintéssel alapozta meg a további tanácskozást. Őt a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, Kulcsár Krisztina követte, aki a királynő és annak legkedvesebb lánya, Mária Krisztina életének hasonlóságait és különbözőségeit prezentálta. Az első blokk záró előadását az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, Krász Lilla tartotta a 18. század második felének orvosi hivatásáról.

A második blokk első két előadóját szintén egyetemünk adta: Miskei Antal az apostoli királyi cím eredetéről és Mária Terézia által való felvételéről értekezett, míg Balogh Judittól a székely határőrség 18. századi társadalmáról és a központi hatalommal való konfliktusaikról hallhattunk. A délelőtti részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének, Szijártó Istvánnak a 18. századi magyar rendiségről szóló előadása zárta.

Intézményünk utolsó két előadója mutatkozott be az ebéd utáni rövidebb blokkban, ahol a királynő külpolitikáját vették vizsgálat alá. Elsőként Gebei Sándor professzor a szepességi városok visszaváltásának körülményeit és jelentőségét boncolgatta, majd Dinnyés Patrik doktorandusz a királynő oroszellenességét próbálta bizonyítani források bemutatásával is.

Az utolsó részt a Pécsi Tudományegyetem docense, Forgó András kezdte, aki egri témával érkezett: Eszterházy Károly, a politikus püspök, míg az utolsó előadást (amelyet Köves-Kárai Petra, a Főegyházmegyei Múzeum munkatársa írt) betegség miatt Horváth István, a Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa olvasta fel. Ebből megismerkedhettünk közelebbről a Líceum épületében is dolgozó Johann Lucas Kracker festővel és egy a közelmúltban előkerült vázlattal, amely a festő mára már elpusztult freskóját ábrázolja.

A tudományhavi ünnep keretében megrendezésre kerülő konferencia fényét tovább emelte a helyszínül szolgáló, impozáns egyetemi kápolna (Oratorium Artium Pyrkerianum), illetve az egész Líceum, amely maga is a Mária Terézia korabeli szellemi fellendülés kiváló példája. A magyarországi megemlékezéseket többek között a Habsburg Történeti Intézet/Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára után, vélhetően az egri Eszterházy Károly Egyetem zárta le.

 


< Vissza