Az EFOP által támogatott kutatócsoportok

Utolsó módosítás: 2019. február 05.

Az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című pályázathoz több kutatócsoport, illetve kutatási program is csatlakozik a Történelemtudományi Intézeten belül. Ezek az alábbi tevékenységet folytatják.

Esterhazyanum Kutatócsoport

Eszterházy püspök egri tevékenysége a Magyar Királyság tekintetében mozgalmas időszakra esik, az állami igazgatás szintjén sok és jelentős változás következett be a főpap hosszú regnálása alatt. Mindezt tovább árnyalja az, hogy az egri püspök személyében az egyházmegye egyfajta megújítóját is köszönthetjük. Aktív és fáradhatatlan kormányzása által, mai szemmel nézve is fontos és tanulságos kapcsolatba került a Habsburg uralkodókkal, Mária Teréziával (1717-1780), II. Józseffel (1741-1790), II. Lipóttal (1747-1792), I. Ferenccel (1768-1835) és környezetükkel. A bécsi udvarral való kontaktálás mellett kutatandó kérdés még Eszterházy kapcsolata más magasrangú tisztviselőkkel is. A hatalmas kiterjedésű egyházmegye kormányzása sokrétű feladat volt, és lakosságának sokszínűsége ezt még összetettebbé tette. Szeretnénk megvizsgálni, hogy az ortodoxok nem elhanyagolható jelenléte eredményezett-e bármilyen diplomáciai kapcsolatot Eszterházy Károly és a kor legjelentősebb ortodox államvallású állama, Oroszország között. Eszterházy Károlynak azonban életműveként tekinthetünk a püspöki nyomdára is, amelyben Eger és az Egri Egyházmegye szellemi öröksége, a Líceumon folyó oktatás alaposabban is megismerhető. Éppen ezért szisztematikus kutatásra kerül sor a nyomdatermékekre vonatkozóan, ezek alapján pedig általános összefüggések leírására törekszünk.

Az érsekség részéről dr. Horváth István, tudományos munkatárs (Főegyházmegyei Levéltár, Eger), Urbán Márta, levéltáros (Főegyházmegyei Levéltár, Eger) és Köves-Kárai Petra, művészettörténész (Egri Főegyházmegyei Múzeum) tagja a csoportnak, míg az EKE részéről Dr. Tengely Adrienn, főiskolai docens, Nagy Andor, doktorjelölt, tudományos segédmunkatárs és Dinnyés Patrik, PhD-hallgató vesz részt a kutatócsoport munkájában. A csoport szakmai vezetői: Ft. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora, mesterkanonok és Dr. Gebei Sándor, az MTA doktora, az EKE Történelemtudományi Intézet professor emeritusa.

Társadalmi és gazdasági változások Északkelet-Magyarországon a huszadik században

A kutatás középpontja a modernizáció, amely elsődleges jelentése szerint általános szociológiai és történelemelméleti meghatározás, másodsorban ez a huszadik századi autoriter és totalitárius rendszerek lehetséges öndefiníciója és történeti értelmezése, harmadszor pedig a hosszú 19. századi és rövid 20. századi Magyarország hangsúlyos nemzeti diskurzusa. Jelen kutatási program e három szempontrendszer szerint kívánja vizsgálat alá vonni a régió modernkori társadalmi és gazdasági fejlődését. A kutatók a történelemtudomány különböző területein tevékenykednek e cél érdekében és igyekszünk hallgatóinkat is ilyen irányba terelni és támogatni.

A kutatási program Magyarország egyik napjainkban is hátrányos helyzetű régióját, az északkelet-magyarországi térséget kívánja mélyen és széleskörűen megismerni és megismertetni. Az egyes régió-meghatározásokat alapul véve a kutatási program kiemelten a borsodi, hevesi és nógrádi területek elemzését végzi. A vizsgálat során alapvetően három kronológiai súlypontot határozunk meg. Lényeges vizsgálati cél az új országhatárok közé szorított Magyarország gazdasági és társadalmi változásainak helyi hatásainak és problémáinak sokoldalú feltárása. A huszadik század második felében végrehajtott erőltetett iparosítás egyes hullámainak társadalomra gyakorolt hatásai és következményei is számos feladatot adnak. Napjainkig ható tisztázandó komplex kérdés a szovjet típusú rendszer bukását követő transzformációs dezindusztrializáció, újfajta leszakadás. Természetesen nemcsak egyes helyi folyamatok felvázolása és regionális keretbe történő illesztése a cél, hanem mikrotársadalmi vizsgálatok révén a megjelenő és továbbélő társadalmi konfliktusok jellegét, természetét és következményeit is le akarjuk írni és elemezni akarjuk.

A kutatási program vezetője: Dr. Bartók Béla egyetemi docens. Tagjai Dr. Rainer M. János egyetemi tanár, Fábián Máté tanársegéd, Gál Máté és Péterffy Gergely doktorandusz hallgatók.

Kulturális örökség – tudástranszfer-történet

Jelen kutatási program elsődleges célja az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetének keretében működő Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, a Történelemtudományi Doktori Iskola megfelelő alprogramja és az Esterhazyanum Tudományos Kutatócsoport tudományos produktivitásának növelése, illetve a felsőoktatási tudásbázis bővítése.

A kutatócsoport komplex és komparatív módon fordul a tudástranszfer történetének egyes kérdései felé. A csoport tagjai összehasonlító művelődéstörténeti vizsgálatokat folytatnak európai és Kárpát-medencei viszonylatban, a történeti Magyarország kisebb régiói, illetőleg akár egyes települései és intézményei között, de akár az egyes települések lakosságán belül kialakult csoportosulások kapcsolataira tekintettel is. A vizsgálatok a makrojelenségektől egészen a mikrovilág társadalmi és életmódbeli rezdüléseiig terjednek. A művelődés- vagy kultúrtörténet ernyője alatt könyv- és könyvtár-, olvasmány-, eszme-, művészet- és egyháztörténeti, valamint etnográfiai és ipartörténeti jelenségek vizsgálatát folytatjuk. A kutatócsoport legfőbb kérdései: hogyan, milyen utakon és módokon hagyományozódott át a felhalmozódott kulturális örökség egyik generációról a másikra a 16. századtól a 20. századig terjedő időszakban? Ennek az átörökítésnek milyen módjai és változatai alakultak ki? Milyen szelekciós tényezők azonosíthatók a tudásátadás során? Mi maradt meg máig, és mit veszítettünk el örökre?

Eger város történeti kutatócsoport

A kutatócsoport célja egy olyan tudományos műhely létrehozása, amely a releváns nemzetközi és hazai kutatási irányokat és eredményeket ötvözve elődeink munkájával, egy komplexebb képet tud kialakítani a város történetéről. A kutatásainkkal tovább kívánunk lépni a helytörténeti, monografikus jellegű munkánkon, a város belső életének vizsgálatán túl megkíséreljük a többi várossal összehasonlítva bemutatni, illetve a várost a környezetével kialakult kapcsolatrendszerben vizsgálni, feltárni a városi társadalom specifikumait. A kutatócsoport célja, hogy a helyi tudományos élet szereplőit összefogja. Az EKE Történelemtudományi Intézetét képviseli Dr. Kristóf Ilona, főiskolai docens, a kutatócsoport vezetője, Dr. Kozári József ny. főiskolai docens, Dr. Borbély Zoltán tanársegéd, Berecz Anita tudományos segédmunkatárs, valamint Hamzók Judit a Líceum Kiadó referense. Tagjaink között üdvözölhetjük továbbá Bujdosné dr. Pap Györgyit, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettesét és Halász Ágoston régész, muzeológust, a Nógrád Megyei Kormányhivatal munkatársát.

Digitalizáció a történelemtudományban

Az informatika világában napjainkban megfigyelhető robbanásszerű fejlemények teljesen új távlatokat nyitnak a történelemtudományi kutatások számára is. A digitális történelemtudomány lényegét tekintve nem más, mint a digitális média és a modern informatika eszköztárának intenzív használata a történeti kutatásban, elemzésben és az eredmények disszeminációjában. Egy interdiszciplináris szemléletmódról és módszerről van tehát szó, amely a történelem mellett nagyban támaszkodik az informatika, a hálózattudomány, az adattudomány stb. eredményeire is.

Vezetője Ballabás Dániel tudományos segédmunkatárs. Tagjai: Dr. Pap József főiskolai tanár, Ambrus László tudományos segédmunkatárs, Fülep Ádám PhD-hallgató, Rakita Eszter segédlevéltáros, Rózsa Sándor PhD-hallgató.


< Vissza