Kutatási terv

A magyar egyház- és művelődéstörténet-írásunk fontos hiányosságaként tekintünk az Egri Egyházmegye történetére. Leírása ugyan már nem előzmények nélküli, hiszen az egyházmegye ezeréves történetének első fele már fel van tárva, (Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Budapest. Szent István Társulat, 1993.), a munka azonban nem folytatódott az egyházmegye újkori részének történetével. Erre a hiányzó időszakra esik Eszterházy Károly egri püspökségének ideje is.

A kutatócsoport elsődleges feladatának tekinti gróf Eszterházy Károly szellemi és kulturális örökségének megóvását, az Eszterházy család történetének kutatásával kapcsolatos tudományos munkák (könyvek, cikkek, tanulmányok) összegyűjtését és készítését, az adott kutatási területtel foglakozó egyetemi oktatók, tudományos kutatók és szakemberek összefogását a kutatómunka hatékonyabbá válásának elősegítése érdekében.

A kutatócsoport célja a klasszikus tudományos műhelymunkán kívül szoros együttműködés kialakítása a hasonló profilú, de más tudományterületen dolgozó kutatókkal. További célok között szerepel a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák szervezése, a friss kutatási eredményeik közzététele, tanulmánykötetek, publikációk megjelentetése, a doktoranduszok és fiatal kutatók bekapcsolása a szakmai műhelyvitákba.

A kutatócsoport feladatának tekinti egy Kismarton – Galánta – Pápa – Tata – Vác – Eger – tengely mentén felállítandó kutatási bázis összefogását, irányítását az Egerben működő Esterhazyanum által. Hosszú távú céljaként tekint azonban az Egri Egyházmegye történetének megírására is a korszak kutatóival együtt.

A kutatócsoport három pilléren kezdte meg a feltáró munkát, melyek mind az egri püspök szellemi és kulturális örökségének kutatásához kapcsolódnak: Eszterházy Károly birtokigazgatása, könyvgyűjteménye és papnövendékei életútjának feltárásával.

I. Az egri püspöki-, káptalani- és papnevelői intézeti uradalmak története Eszterházy Károly püspöksége (1762-1799) alatt

Gazdaság-, uradalom-, társadalom-, és tájtörténet kutatásnak még feltáratlan forrásai az egyházi gyűjteményekben őrzött uradalmi levéltárak. Különösen gazdag a feudáliskor iratanyaga, amikor a földesúr és a jobbágyság gazdálkodása összefonódott.

A magyarországi egyháztörténet és jogtörténetírás (Erdélyi László, Eckhardt Ferenc, Kosutány Ignác) a 19. század második felétől kimerítően foglalkozott az egyházi birtokok jellegével, a rájuk vonatkozó jogszabályokkal. A birtok nagyságának és jövedelmezőségének kérdését viszont kerülték, a polgári korban is ritkán szóltak jogos vagy kreált indulatok nélkül. Az 1950-es évek végén megjelent művek a nagybirtokok 19. századi gazdálkodását, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenetüket vizsgálták. Egyházi birtokokról igen kevés uradalomtörténet készült máig. Legtöbb feldolgozás a piarista birtokokról készült. Monografikus feldolgozás a pannonhalmi bencés uradalmakról készültek, újabban a birtok kapitalista történetéről jelentek meg tanulmányok. Természetesen több kisebb cikk, tanulmány jelent meg e témában. Az egyházi uradalmak története a legkevésbé feltárt területe a történelmi múltunknak.

Az egri egyházi birtokok közül a legtöbb tanulmány a püspöki uradalommal kapcsolatban jelent meg (pl.: Bán Péter, Petercsák Tivadar, Kovács Béla, Soós Imre, Nemes Lajos, Csiffáry Gergely), a káptalani uradalomról már jóval kevesebb, a szeminárium birtokáról pedig szinte semmi. Ez betudható annak is, hogy a szeminárium levéltárából csak 5 ifm. iratanyag maradt meg.

Az egri püspöki uradalom 1762-1799 között:

  • 1. A püspöki birtok története 1762-ig
  • 2. A népesség alakulása és a betelepítések
  • 3. Az egyházi tized
  • 4. Az uradalom elhelyezkedése, kiterjedése.
  • 5. Az uradalom szervezeti felépítése. Tisztviselők, szolgák, javadalmazás (Bán Péter az uradalom szervezeti felépítésében, igazgatásában bekövetkezett változásokat feldolgozta).
  • 6. Úrbéri ügyek: szerződések
  • 7. Uradalmi gazdálkodás:
      • szántóföldi, rét és legelő gazdálkodás
      • szőlészet és borászat
      • állattartás
      • erdőgazdálkodás
      • ipari létesítmények (malmok, bőrcserző üzem, tégla- és mészége-tők)
      • gazdasági épületek és felszerelések
      • az uradalom jövedelme és felhasználása.
      • kegyuraság, uradalmi gondoskodás
  • 8. Uradalmi jogszolgáltatás
  • 9. A jobbágyok vagyoni helyzete
  • 10. Eger mezőváros

Az egri káptalani birtok 1762-1799 között:

  • 1. Az káptalani birtoktörténete 1762-ig
  • 2. A népesség alakulása és a betelepítések
  • 3. Az egyházi tized kérdése
  • 4. Az uradalom elhelyezkedése, kiterjedése.
  • 5. Az uradalom szervezeti felépítése. Tisztviselők, szolgák, javadalmazás
  • 6. Úrbéri ügyek: szerződések stb.
  • 7. Uradalmi gazdálkodás:
      • szántóföldi, rét és legelő gazdálkodás
      • szőlészet és borászat
      • állattartás
      • erdőgazdálkodás
      • ipari létesítmények (malmok, bőrcserző üzem, tégla- és mészégetők)
      • gazdasági épületek és felszerelések
      • az uradalom jövedelme és felhasználása
      • kegyuraság, uradalmi gondoskodás
  • 8. Uradalmi jogszolgáltatás
  • 9. A jobbágyok vagyoni helyzete
  • 10. Eger mezőváros

Az Egri Papnevelő Intézet uradalma 1762-1799 között:

  • 1. Az Egri Papnevelő Intézet birtokának története 1762-ig
  • 2. A népesség alakulása és a betelepítések
  • 3. Az egyházi tized
  • 4. Az uradalom elhelyezkedése, kiterjedése.
  • 5. Az uradalom szervezeti felépítése. Tisztviselők, szolgák, javadalmazás.
  • 6. Úrbéri ügyek
  • 7. Uradalmi gazdálkodás:
      • szántóföldi, rét és legelő gazdálkodás
      • szőlészet és borászat
      • állattartás
      • erdőgazdálkodás
      • ipari létesítmények (malmok, bőrcserző üzem, tégla- és mészégetők)
      • gazdasági épületek és felszerelések
      • az uradalom jövedelme és felhasználása
      • Kegyuraság, uradalmi gondoskodás
  • 8. Uradalmi jogszolgáltatás
  • 9. A jobbágyok vagyoni helyzete

Az Egri Papnevelő Intézet Levéltára megsemmisült, így ennek az uradalomnak a kutatása kérdéses.

II. Eszterházy Károly könyves műveltsége és politikai filozófiája

Az egri uradalmi viszonyokon túl célunk Eszterházy Károly személyének, világnézeti-teológiai irányultságának minél pontosabb megismerése és megismertetése a felvilágosodás filozófiájának „szemüvegén" keresztül. Ahhoz azonban, hogy közelebb kerülhessünk jellemének, személyiségének megismeréséhez, – ahogy Bitskey István is hangsúlyozza –, nagyon fontos a püspök olvasmányélményeinek feltérképezése, azaz a Bibliotheca Episcopalis anyagának nem csak tematikai, hanem tartalmi megismerése is.

A könyvtártörténeti kutatások már a 19. században elkezdődtek, a könyvgyűjteménnyel kapcsolatos legfontosabb munkák Albert Ferenc, Michalek Manó, Iványi Sándor, illetve Bitskey István nevéhez fűződnek. A Bibliotheca Esterhazyana anyagának, az eredeti Eszeterházy-gyűjteménynek a részletes feltárásával, illetve annak teljes rekonstrukciójával még adósak a kutatók. Célunk, mind az egyházi, mind a világi levéltárak vonatkozó forrásainak szakszerű feldolgozása és ismertetése, és mindezek alapján egy teljes katalógus elkészítése az Eszterházy-gyűjteményről.

A kutatás eredményeként elkészítendő katalógus nem csak Eszterházy személyének árnyaltabb megismerését teszi lehetővé, de közelebbi betekintést enged a felvilágosodás kori Magyarország, a Habsburg uralkodók és a katolikus klérus, a főpapság kapcsolatának megismeréséhez is.

III. Kispapi életutak Eszterházy Károly püspöksége alatt

Eszterházy Károly szellemi és épített öröksége mellett életműveként tekinthetünk azokra a kispapokra is, akik az egri szeminárium elvégzését és a pappá szentelésüket követően szolgálták az egri egyházmegyét. A kutatás középpontjába azok az atyák kerülnek, akik egykor közösséget alkotva („Eszterházy-közösség") a püspök közvetlen környezetében taníthattak és tanulhattak. A kutatás ez irányú alapkérdése tehát az, hogy milyen hatással volt Eszterházy Károly a halála után az Egri Főegyházmegyére.

Az „Eszterházy-közösség" részesének tekintjük mindazokat a szemináriumi tanárokat, illetve hallgatókat, akik Eszterházy Károly egri püspöksége alatt tanítottak, vagy tanulmányokat végeztek Egerben. Ennek nyomán kutatjuk az egykori közösség papjaihoz köthető szellemi és épített örökségeket is.

A kutatás kiindulópontja Eszterházy egri püspökségének idején az egri szemináriumban oktató tanárok és a papnövendékek lajstromba állítása 1762-től, azaz Eszterházy Károly Egerbe érkezésének évétől a haláláig, 1799-ig. E kutatás elindulásában Bozsik Pál, Bosák Nándor és Szecskó Károly a témában végzett kutatásai értékes segítséget nyújtanak. Az így létrejövő névsor kerül összevetésre az Egri Egyházmegye sematizmusaival, azaz egyházi névtáraival és az Egri Érseki Levéltár „Acta personalia", vagyis az egyházmegye kötelékébe tartozó papok személyi és hagyatéki ügyeit őrző akták forráscsoportjával. A mélyfúrás szerű vizsgálat során képet kaphatunk Eszterházy Károly egykori kispapjainak életútjáról, munkásságáról, amellyel körvonalazódhat majd az Egri Főegyházmegye 19. század eleji papi közössége is.

Az archontológiai kutatás során az egyes személyek az előbb említettekhez hasonlóan összevetésre kerülnek a plébániák egykori gyűjteményeiben, illetve az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban található könyvek possessor-bejegyzéseivel is, amelyek alapján a papok könyvgyűjteményeiről is képet kaphatunk. E téren is jelentős segítséget nyújtanak Soós Imre, Antalóczi Lajos, Surányi Imre és Bitskey István a témában végzett kutatásai. Értékes adatokat szolgáltatnak továbbá a canonica visitatio jegyzőkönyvei, illetve az egyes plébániák historia domusai, háztörténetei is, amelyekben az adott intézmények jelentősebb eseményeit írták le. A kutatás várható eredményeként új, korábban el nem végezhető összehasonlításokra is lehetőségünk nyílik a papok, plébániák körében, illetve az egri püspök könyvgyűjteményéhez és erudíciójához mérten.

A kutatócsoport munkája nem volna elképzelhető az idáig Eszterházy Károlyt az érdeklődésük középpontba állító kutatók eredményei nélkül. Munkánk ekképpen folytatása is a megkezdetteknek, mellyel reményeink szerint magunk is fontos adalékokkal járulhatunk hozzá Eszterházy korszakának, továbblépve pedig az Egri Főegyházmegye újkori történetének mélyebb megismeréséhez is.


< Vissza